Megbasztam a nagynénémet

Nem tudom, mások mit érezhetnek, mikor történetet írnak, főként ha az igazat. Az én testem enyhén remeg, és maradt még a szokásos hányinger-szerű érzésből is. Hiába vége az aktusnak, és hiába jöttem el, sem kielégültséget, sem izzást nem érzek pillanatnyilag. Csak valami nagyon furcsa émelygést.
Hát, persze nem volt rossz. Sőt, az utóbbi idők legemlékezetesebb numerája volt. Behoztam a képét az interneten, és ha ránézek, ezer évre visszatekintő ismerősként látom a kezét, az arcát, a lábát... Mindenét.
Azt sem tudom, miért írom le, most, frissen, vagy akárhogyan is. Talán szeretném, ha ti is átélnétek kicsit, már ha meg tudom egyáltalán fogalmazni.
Megkért, hogy menjek el. Évek óta nem voltam, és azóta új helyre költöztek. Most felfrissült valami családi ügy, és kissé beindultak újra a szálak. Van két nagy lánya, de nem érdekeltek. Pedig szépek, de az más kategória. Szóval ő nyitott ajtót.
Az ezer éve ismert, de évek óta nem látott nagynéném. Régen odavoltam érte. Most is... :)
A bőre már nem fiatal, apró túlsúly is van rajt, de összességében ugyanaz a fiatal csaj maradt. Be kellett scannelni valami papírokat, aztán továbbítani, és nem ért hozzá. Meg amúgy senki náluk a családban, én meg kapóra jöttem. Az első pillanattól fogva vibrált a levegő. Mint ha mindketten tudtuk volna, hogy nekem mennyire tetszett régen. Meg hogy most is látom benne azt, aki (de tényleg nem tudom miért) azonnal vágyat ébreszt bennem. Ez biztos, hogy nem a szépség, meg a szimpátia miatt van egyszerűen, hanem valami olyan partnert láttam benne, aki szinte arra született, hogy ott, akkor, abban a alakásban, ahol ketten voltunk, dugjon velem. Mert ez az volt.
Van az az íz, ami se nem jó, se nem rossz, de inkább jó, sőt, miután már eleget ettél belőle. Na, ennek olyan íze volt. Nem a legédesebbet kerestem, hanem egy olyant, amit nem vinnék ki az utcára magammal, hogy mutogassam. Egyszerűen jó volt rá, és kész! Ez elképzelve, vagy a megtörténtekor sokkal emberibbnek tűnt, mint most leírva, de hát nem vagyok író.
Tette a papírokat a kezével, amit most is látok a képen. Hihetetlen... Mint ha le tudna jönni a képről. A kép este készült, és vakuval, de olyan, mint ha a legélethűbb kép lenne, amit valaha láttam.
Meg a legdurvább, hogy az íz még mindig tombol, a szájpadlásomtól kissé hátrébb. Ezt nem hiszem el!


A teljes történet teljesen ingyen itt olvasható:

http://family-incest.net/megbasztam-nagynenemet-116

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés küldése